Tizenpáréves koromban láttam, amikor még csak nagyon szerettem a sci-fi műfajt, és nem rajongtam érte mint ma.
Nosztalgikus okokból is ez a kedvenc filmem, azóta sok másba is beleszerettem már, de ez a film olyan hatással volt rám, hogy elindított a mélyebb, leíróbb, új világokat bemutató könyvek felé, mint az Alapítvány sorozat, vagy Arthur C. Clarke könyvei.
Imádom a hangulatát, a képeket, a szereplőket ( Lynch mesterrel is itt találkoztam először ) magát a sztorit, az epikus véget, és a hogy a rossz elnyeri méltó büntetését a kisebbtől az esélytelenebbtől.
Azóta elolvastam az összes dűne könyvet, máig az első a kedvencem, de az utána következők is megállják a helyüket a sorban, plusz ami nagyon tetszett bennük, hogy nem egy kaptafára készülnek, nem az első történet másolatai, hanem újabb, és bonyodalmak, cselekmények, szereplők garmadája tűnik fel, és csodás ahogy kitágul a világegyetem, új helyszínek, új világok, új problémák, és sok ezer évnyi történet.
Ha nem láttátok nézzétek meg, ha nem olvastátok olvassátok el!